Mi imádunk mindent amit hűteni kell. Egy hűsítő sztori a fagylalt történetéről.
A fagylalt története: egy hűsítő sztori
Gondoltad volna, hogy már az ókoriak is fagyival hűtötték le magukat a nagy melegekben? Eleinte persze csak a kiváltságosok, később már a nép egyszerű gyermeke is. El tudod képzelni ahogy Mátyás király, XIV. Lajos, Rousseau, Voltaire, Diderot, Deák Ferenc fagyit nyal? Pedig minden bizonnyal megtették.
A mai fagylalt elődjének számító hideg édességet több ezer éve készítették először. Egyes feljegyzések szerint már az ókori kínaiak mézzel édesített gyümölcsleveket hóval, jéggel hűtöttek, és ezen hideg édességeket szolgálták fel a kiváltságosoknak. Annyi bizonyos, hogy a római császároknak kedvelt csemegéi voltak a hegyekből hozatott hóval kevert gyümölcslevek, melyek sűrűn folyó, hideg fagylaltszerű italkülönlegességet eredményeztek.
Természetesen a görögök sem maradtak ki az élvezetekből. Hippokratész egyenesen gyógyszernek tartotta, bár mértékletes fogyasztásra intett. (Ha egy kicsit gondolkozunk, beláthatjuk, hogy igaza volt. Mi lehet jobb orvosság egy gyulladt torokra, ha nem egy hűsítő fagylalt?)
A 13. században Marco Polo hozta vissza a Távol-Keletről Európába a fagylalt ötletét. A történészek szerint e recept nyomán alakul ki a fagylaltkészítés Itáliában.
A reneszánsz idején minden bizonnyal Mátyás királyunk udvarába is eljutott a fagyi receptje Beatrix királynő közvetítésével. El tudod képzelni, ahogy Mátyás király a haditanácson fagylaltot nyalogat?
Az első igazi fagylaltkészítőnek egy palermói származású úriembert tartunk, bizonyos Francesco Procopio del Coltellit. Itáliából ered a fagylaltkészítés mai technológiája is. Már nem a jeget, havat keverik a masszához, hanem egy hűtött edényben forgatják a fagyi anyagát.
Az írások szerint 1672-ben készített először fagylaltot egy párizsi kávéházban. A franciáknak köszönhetjük, hogy a fagylaltoknak hamar jó hírét vitték szerte a világban. Más források egy Audiger nevű szállodás és konyhamestert említenek, aki 1660-ban „Rendes ház” című szakácskönyvében fagylaltreceptet is leírt. Ezt a könyvet XIV. Lajosnak ajánlotta, akinek konyháján hétpecsétes titokként őrizték a fagylaltkészítés receptjét. A király kertésze azonban kilopta a receptet, így nemsokára boldog-boldogtalan hozzáférhetett. 1768-ban Párizsban már megjelent egy kiskönyv különböző fagylaltreceptekkel és készítési eljárásokkal.
Magyarországon először 1753-ban jelenik meg a fagylalt egy Erdélyben, kéziratban összeállított szakácskönyvben: „Epervíz vagy ama jeges lév forma”. Így hangzik a leírása: az áttört eper levéhez „tölts osztán tisztált nádmézet, abban lévben, hogy édes legyen és süsd meg a jégbe, akár mind addig, míg megfagy”. A fagyasztás módját leírja a „pisztártzi” (pisztácia) jeges eszközének elkészítésekor: „mikor pedig bé akarod hűteni, hogy meg fadgyon, végy jeget, akár havat, a jeget apróra törd és sóval elegyítsd öszve, és így a jég megtartja hidegségét, úgy az a hó is, hogy el nem olvad egymástól” (Ketter László közlése).
Kimondhatjuk tehát, hogy a magyar nyelven elsőként közölt két fagylalt – íz az eperfagylalt és a pisztácia fagylalt volt!
A XIX. század első harmadában már Pesten és Budán is kapható volt fagylalt.
Ezek azonban, láthatjuk a receptekből is, még inkább a ma szörbetként, sorbettóként ismert vizes-jeges finomságokra hasonlítottak. A ma fagylaltként ismert édesség akkor alakult ki, amikor először adtak tejet, tejszínt a jeges desszertekhez. A hagyomány szerint ez az áttörés Nápolyban következett be.
A két világháború között Budapesten megtelepedett olasz fagylaltkészítők újszerű anyagokkal és technológiákkal keltek versenyre magyar kollégáik termékeivel. Az olasz fagylalt erős ízű, krémesen sima, harapható, de habos készítményként terjedt el az egész világon – hazánkban is.
A hűtési technológiák korszerűsödése, a fagylaltgyártó gépeken végrehajtott folyamatos változtatások, az újfajta alapanyagok teszik lehetővé a mai kor ízlésének megfelelő, fenségesen finom fagylaltok elkészítését.
A 8O-as évek elején jelentek meg nálunk a régi, külön fémfedővel rendelkező (bödön-szerű) tégelyek helyett a vitrines hűtőpultok, melyekben a változatos színű és ízű fagylaltok fagylalttégelyekben helyezkednek el, és gusztusosan megdíszítve kelletik magukat – arra csábítva a vevőket, hogy egyszerre ne csak egy ízt kóstoljanak meg.
Az első fagyigépek kézi hajtásúak voltak, amit többnyire az inasok, vagy a nyalánkságukért dolgozni is hajlandó gyerekek hajtottak. A jéggel bélelt tartályban egy kisebb forgott, benne az édes masszával.
Az első hazai fagylaldát a pesti belvárosban nyitotta bizonyos Peter Fischer.
Azóta persze nagyot fordult a világ. Manapság eme csodás finomság bárhol és bármikor elérhető, szállításuk is jelentősen könnyebb lett a fagylaltszállító autók segítségével. Amennyiben egy fagylaltszállító vagy egy hűtőautó beszerzésében gondolkodsz, keress minket bizalommal, – ebben mi vagyunk a legjobbak.
Olvasd el cikkünket a 2018-as Év fagylaltjáról is. Bemutatjuk a rendezvényt, fényképes beszámolónkban megtekinthetitek milyen különdíjakkal jutalmaztuk a nyerteseket!
Ha tetszett, itt megtudhatsz többet a fagylaltos autó történetéről is.
Üdvözlettel,
Vastag Péter
FRISS HÍREK ELSŐ KÉZBŐL!
TUDNI SZERETNÉD, HOGYAN ZAJLANAK EGY HŰTŐAUTÓS CÉG MINDENNAPJAI?
NEM SZERETNÉL LEMARADNI A LEGFRISSEBB ÚJÍTÁSOKRÓL?
BÁRMILYEN A SZÁLLÍTÁS SORÁN HŰTÉST IGÉNYLŐ TERMÉKET FORGALMAZOL?
Kövesd mindennapjainkat a Facebookon, ne maradj le megrendelőink véleményeiről, a legjobb tippekről tőlünk Neked!
